15 ápr 2014

Milyen az eléggé jó pszichológus?

0 Comment

Néhány gondolatban megpróbálom összefoglalni, hogy szerintem milyen az eléggé jó pszichológus, beleértve szakmai, emberi szempontokat is. Ez a rövid gondolatmenet újabb szempontokat adhat a megfelelő szakember kiválasztásához.

Az eléggé jó pszichológus:
– rendelkezik azokkal az emberi képességekkel, melyek a hiteles, eredményes segítő kapcsolat működtetéséhez szükséges

– fejlett önismerete van
– empatikus
– szociábilis, szereti az embereket, a munkáját
– széles látókörű, művelt
– értelmi képességei is a helyén vannak
– kellően rugalmas és szilárd is az optimális érzelmi távolság kialakításához
– van elég élettapasztalata, rálátása az emberi létezés aspektusaira
– alapvetően rendezett életvitelű
– erkölcsileg is hiteles modell
– eléggé autonóm személyiség ahhoz, hogy szembe menjen negatív folyamatokkal, szakmai-emberi nyomással

– rendelkezik azokkal a szakmai képességekkel, amelyek lehetővé teszik az eredményes segítő munkát (tanácsadás (counselling), pszichoterápia, coaching…)

– szilárd a szakmai tudása, elméleti ismeretei, azokat rendszeresen fejleszti
– elég gyakorlati tudása van, az adott szakmai feladat kezeléséhez, vagy képes szupervízori, mentori segítséget kérni, gyakorlottabb kollégától
– képes tanulni a szakmai kihívásokból, eredményekből-kudarcokból
– megteremti azt az keretet vagy kontextust, ahol a segítő kapcsolat sikeresen megvalósulhat (hely, idő, díjazás, egyéb környezeti tényezők)
– rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, képzettségekkel, melyek az eredményes működés hátterét képezik
– aktív részese szakmai közösségeknek, kapcsolatoknak

Mondhatni ez a kép az ideális pszichológusról szól, aki azonban ebben a formában igencsak ritkán, talán sohasem lelhető fel. Részben azért, mert ez több éves, évtizedes szakmai pályafutást tételez fel, mely akár bele is fáradhat, elkophat a pszichológus, pszichoterapeuta a folyamatos és megterhelő munkavégzés során. S ha minden fenti kritérium teljesül, a sok éves, évtizedes képzés olyan horribilis befektetést igényel, mely csak hasonlóan horribilis pszichológusi díjazások elkérésével kompenzálható.  Ebből viszont az következik, hogy ez csak kevesek számára érhető el, fizethető ki, a leginkább rászoruló alacsony szocio-ökonómiai rétegek számára nem.

Másrészt a saját élethelyzeti, illetve a társadalom és pszichológus szakma krízisei egyaránt foltot ejthetnek valamely felsorolt vonatkozáson.

Harmadrészt mindig megjelenik a kapcsolati összeillés faktora, kölcsönös egymásra hangolódás, esetleg szimpátia-antipátia kérdése (áttételek és viszontáttételek). Szerencsére a jó hír ebben az, hogy egy adott kliens számára nem az elképzelt ideális pszichológus a szükséges segítő, hanem a szubjektív kapcsolati összeillés kritériumának leginkább megfelelő szakember. Így normál esetben, racionális, de még inkább intuitív úton fellelhető a kliens belátása szerint számára legjobb pszichológus, pszichoterapeuta, coach…

[top]